A karácsonyfadísz befejezéséhez szükségünk lesz még hosszú varrótűre vagy horgolótűre, valamint 1,5 méter hosszú, 3 mm széles szaténszalagra vagy vékony díszítőzsinórra.
Tovább olvasom…
A karácsonyfadísz elkészítéséhez szükségünk lesz még egy nagy lyukú tűre és egy 40 cm hosszú, keskeny szaténszalagra.
Tovább olvasom…
A karácsonyfadísz befejezéséhez szükségünk lesz még hosszú varrótűre vagy horgolótűre és 2-2 méter arany és ezüst díszítőzsinórra.
Tovább olvasom…
Készítsük el ezt az édességet közösen gyerekekkel vagy gyerekeknek. Használjunk natúr marcipánmasszát, málnaszörp vagy céklalé hozzáadásával gyúrjuk át rózsaszínre, és természetesen hagyjuk el a rumot.
Tovább olvasom…
Úgy állítsuk össze a süteményt, hogy az ostyalapok rácsos oldala kerüljön kívülre. Később nagy segítség lesz nekünk az egyforma méretű szeletek vágásához. A kést minden vágás után töröljük át, hogy az érzékeny ostya szeletelése tökéletes legyen.
Tovább olvasom…
A karamellt mar előző este elkészíthetjük, ezzel lerövidíthetjük a sütemény előkészítésének idejét, az összeállításnál pedig jól kenhető krémmel tudunk dolgozni. Így a megszilárdult karamellréteg magasabb lehet.
Tovább olvasom…
Manapság azt hinnénk, a panettone mindig is az olaszok fő karácsonyi édessége volt. Nem így van. Egy szolidabb verziót – valamilyen édes kenyérfélét – már az ókori rómaiak ismertek, aztán a középkorban belekerültek a tésztába a kandírozott gyümölcsök. De jelenlegi formáját csak az 1920-as években kapta, és a nagyvilág csupán ezután kóstolhatta. Mindez Angelo Motta (1890–1957) cukrásznak köszönhető, aki kitalálta, hogyan lehet az addig drága, különleges és voltaképpen csak Milánó környékén hagyományos édességet nagyüzemi módszerrel előállítani úgy, hogy olcsóbb és sokak számára elérhető legyen. A tésztát háromszor kelesztette, ettől kellően foszlóssá vált, valamint kitalált egy speciális formát is, amelyben magasabbra tudta sütni az addig laposabb kalácsot. Egyszerre volt szakember és marketingzseni. Némi zökkenő után az üzlet beindult, és egy idő múlva szó szerint futószalagon készültek a látványos kalácsok, amelyek aztán számos országba eljutottak. Érdekes tény, és Motta pénzügyi tehetségének elismerését mutatja, hogy az 1950-es években Olaszország pénzügyminisztere lett.
Tovább olvasom…
Belgium déli, ma már francia nyelvű területeiről származik ez a kalács: ha eljön karácsony, az itteni pékségek kirakataiban sorra megjelennek a cougnouk. Ismert cougnolle néven is, és a receptje valószínűleg még a középkorból származik. Formája a pólyás Jézust jelképezi, ezért vannak, akik a szemet és a szájat mazsolával jelzik rajta. A tésztája a brióséra hasonlít, mivel sok vajat tartalmaz. Andenne városában egy trairies nevű kártyajáték is kapcsolódik hozzá, amelyben a nyeremény öt kalács – az első a legnagyobb, az ötödik a legkisebb. Manapság nem ritka, hogy a tésztáját csokipasztillával dúsítják, és finom is bele a csoki, de az biztos, hogy hajdan nem szerepelt a hozzávalók között. Már csak azért sem, mert az első táblás csokoládét a bristoli Fry and Sons cég készítette 1847-ben – addig a csokoládét csak ital formájában élvezték az emberek.
Tovább olvasom…
Érdekessége, hogy nem édességként kezdte a pályafutását a középkorban. Még csak nem is egy bizonyos ételből született, hanem legalább kettőből. Az egyik egy tartalmas leves volt, amelyet gabonából, mazsolából és mandulából főztek. A másik egy húsos pite, amelybe a darabokra vágott húson kívül aszalt gyümölcs és tartósítószerként alkohol is került. Mára összeolvadt a két recept, de annyi megmaradt örökségül, hogy zsiradékként marhafaggyút használnak hozzá. Aki idegenkedik a faggyú ízétől, ne törje magát, és ne kutassa a piacon a hentesnél. Cserélje le vajra, hiszen az Egyesült Királyságban is sokan helyettesítik ezzel.
Tovább olvasom…
A pulyka egyre népszerűbb az ünnepekkor, angolszász hatásra, de egyben sütni elég nehéz feladat. Helyette mi kicsontozott combot használunk – ennek a résznek intenzívebb az íze, mint a pulykamellnek.
Tovább olvasom…