Receptek az alábbi témában:

Levesek

Levesek

Hideg bodzás paradicsomleves

Hagyományos magyar hozzávalók adnak egymásnak randevút. A levesbetét sem külhoni rafinéria: a méltatlanul elfeledett, ropogósra sült borsóka. Az egyszerre fűszeres, savanykás és édes leves rendesen felkorbácsolja az emésztőnedveket.
Tovább olvasom…

Levesek

Céklaleves gombás tésztával

Gyönyörű színű és nagyon ízes, mert rengeteg zöldség fő benne. Viszont a főzés után a sok céklától, répától és társaitól el kell köszönni, hogy a leves a tálaláskor víztiszta legyen. Nagy kár ennyi értékes hozzávalóért. Szerencsére remek saláta készülhet belőlük: a leszűrt zöldségeket az alma nélkül összekeverjük házi majonézzel, ízesítjük friss kaporral, kevés tejszínes tormával és citromlével. A gombás töltött tésztát, az uszkát pedig kapásból érdemes dupla adagban gyártani, majd az egyiket lefagyasztani. Más alkalommal kiváló téli vacsora, ha úgy tálaljuk, mint az oroszok a pelmenyit: enyhén sós, bő vízben megfőzzük, aztán meglocsoljuk langyos tejföllel és kevés ecettel, megborsozzuk, majd megszórjuk aprított hagymával.
Tovább olvasom…

Levesek

Savanykás húsgombócleves

Romániában a ciorbă bármilyen levest jelenthet, amely savanykás. Készülhet savanyított káposztából, de ez nem előírás, mert ízesítheti citromlé vagy ecet is. Mint minden jó húsos levesnek, ennek a karácsonykor szokásos változatnak is az a titka, hogy ne vízzel, hanem alaplével készüljön. Hiszen az alaplének van íze, a víznek nincs. Sertéscsontból úgy főzhetünk alaplevet, hogy kb. 2 kg megtisztított csontot 200 fokra előmelegített sütőben megpirítunk, majd hideg vízzel felöntjük egy nagy fazékban, és miután lassú tűzön húslevesszerűen megfőztük, kihűtjük, aztán leszedjük róla a zsírt. Akinek nincs kedve ehhez a macerás előkészülethez, vehet helyette étteremben is csontlevest, de a vizet kerülje.
Tovább olvasom…

Levesek

Karácsonyi tejszínes halleves

A hal keresztény szimbolikája rendkívül gazdag. Jézus például az eredetileg halászattal foglalkozó tanítványait az „emberek halászává” tette, amikor azzal bízta meg őket: terjesszék a kereszténység tanait. Így lett később a megtértek jelképe a hal. Továbbá a hal görögül ikhthüsz (IXΘYΣ), amely betűszóként értelmezhető úgy, hogy „Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó”, emiatt a hal az ókeresztények titkos jele is volt. Konkrét ételként a Bibliában a kenyérszaporítás csodájánál találkozunk vele. Mindezek után nem meglepő, hogy még azoknál a nemzeteknél is megtalálható a karácsonyi ételek között, amelyekre az év más napjain nem jellemző, hogy sok halat ennének.
Tovább olvasom…