Hagyományos magyar hozzávalók adnak egymásnak randevút. A levesbetét sem külhoni rafinéria: a méltatlanul elfeledett, ropogósra sült borsóka. Az egyszerre fűszeres, savanykás és édes leves rendesen felkorbácsolja az emésztőnedveket.
Tovább olvasom…
Ha ajándékba adjuk, szükségünk lesz még 10 db 5×5 cm-es szatén- vagy tüllzsákra. Vagy függesszük fel a fenyőfára a zsákocskákban, mókás díszként és mámoros illatot áraszt.
Tipikusan kerti bulira való desszert, lényeges szerep jut benne a parázsnak: ezen pirul meg a sütikocka, és ezen sül lédúsan csurgósra az őszibarack. Olyan édesség, amely után mindenki megnyalja a tíz ujját.
Tovább olvasom…
Füstös ízű, cupákolós, hihetetlenül omlós étel. A titok benne a hús előpárolása. Ezzel biztosítjuk, hogy a parázs fölött már nem kell átsülnie, hiszen belül már készen van, grillezés közben csak az ízes máz karamellizálódik rá.
Tovább olvasom…
Lángost sütni otthon kaland a javából, bár nem vészes kaland. Egyrészt, mert a nyers tészta fagyasztható, így 1 héttel korábban is meglehetek vele.
Tovább olvasom…
A lángos története egyidős a kenyérsütéssel. Kezdetben kemencében készült: ha maradt a megkelt kenyértésztából, kézzel kihúzkodták és a kemence elülső részén, a parázson megsütötték. Mindenki legnagyobb örömére gyorsan készen lett. Magyarországon tejföllel, lekvárral megkenve ették. Amikor a házi kenyérsütés hagyománya megszűnt, a lángost forró zsiradékban kezdték el kisütni. Emiatt kicsit lágyabb lett a tésztája, mint a kenyéré.
Tovább olvasom…
Mivel a gluténmentes tészta ragadósabb és könnyebben szakad, mint a búzalisztes, érdemes belőle kisebb, inkább tenyérnyi méretű lángosokat sütni. A masszát nagyobb adagban is bekeverhetjük, 4-5 napig simán elvan a hűtőben. Tovább olvasom…
Az ókori görögök már sütöttek bő olajban édes tésztát, de mai formájában – élesztővel – csak az 1400-as években terjedt el Európában. Eredetére több legenda is utal. Az egyik szerint a fánk Bécs városából származik. Amikor a város híres pékmestere, Krapfen elhalálozott, a feleségére, Cilire hagyta az üzletet. Szegény asszony nehezen tudott megfelelni az elvárásoknak, és rendre elkésett a reggeli cipók kisütésével. A dühös vásárlók szidalmazták, ezért mérgében felkapott egy marék tésztát, és közéjük hajította. De a tészta célt tévesztett, és a forró zsírban landolt, ahonnan hamarosan fantasztikus illatok kezdtek terjengeni. A vásárlók Cili-golyónak, később Krapfennek nevezték el az így született édességet.
Tovább olvasom…
A németek is saját találmányuknak tekintik a fánkot. Az ő legendájuk szerint egy berlini péklegény katonai szolgálatra jelentkezett Nagy Frigyes seregébe, de alkalmatlannak találták. Végül megengedték neki, hogy a konyhán szolgáljon, és hálából kitalált egy bő zsírban kisütött tésztát, ami az ágyúgolyóhoz hasonlított. A Berliner annyiban különbözik a mi farsangi fánkunktól, hogy mindig töltve készül. Régiónként más-más töltelék kerül bele, általában valamilyen lekvár, de létezik csokoládés, marcipános és likőrkrémes változata is.
A franciák fánkja, a beignet eredetéhez is tartozik egy történet. Állítólag Marie Antoinette francia királyné egyik évben a karnevál idején megszökött a palotából. Elvegyült az utcán hömpölygő tömegben, és egy utcai árustól vásárolt egy fánkot, amely annyira ízlett neki, hogy kísérőjével felvásároltatta az összeset. Később a palota cukrászának megparancsolta, hogy ezentúl gyakran készítse el neki.
Tovább olvasom…
A fánk hazai elterjedése valószínűleg Mátyás király idejére nyúlik vissza, és olasz származású hitvese, Beatrix hozhatta magával az itáliai karneválok kedvelt édességeként. Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a Palócföldön pampuskának nevezik.
Azonban bárhogy hívják, és bármilyen formában készítjük, néhány alapszabályt érdemes betartani:
- A tészta összes hozzávalója langyos, de legalább szoba-hőmérsékletű legyen. Igen, még a tojás is.
- Ha egy kis rumot teszel a tésztába, nehezebben szívja meg magát sütés közben zsiradékkal.
- Alaposan dolgozd ki a tésztát, ne sajnáld rá az időt.
- A kelesztést meleg, huzatmentes helyen végezd.
- A kiszaggatott fánkokat konyharuhával letakarva keleszd meg, így a tetejük nem szárad ki.
- A sütéshez bő, legalább 4 ujjnyi zsiradékot melegíts.
- A zsiradék 175 fokos legyen – ellenőrizd konyhafelszerelési üzletekben kapható olajhőmérővel.
- Egyszerre csak annyi fánkot süss, amennyi kényelmesen elfér az edényben. A fánkok sütés közben megnőnek.
- A legtöbb fánkot először lefedve, majd a másik oldalán fedő nélkül kell sütni.
Két olyan konyhai eljárás találkozik ebben a finomságban, amelyek külön-külön is nagy kedvenceim. Az egyik a házi füstölés, amely csak elsőre tűnik meghökkentőnek, mert meglátják, nincs benne nagy trükk, viszont nagyon izgalmas. A másik pedig a hosszan, de alacsony hőmérsékleten történő sütés. S hogy mi jön ki a két módszer találkozásából? Egy igazán ünnepi étel, amely a házi füstölésnek köszönheti különleges, kicsit rejtelmes, amolyan tábortüzes ízét. A lassú sütésnek meg az omlósságát, a szaftosságát és a remegős puhaságát.
A füstöléshez szükségünk van egy olyan eszközre, amely a lábosban a tealevelek felett tartja a húst, és akkora, hogy a malaccomb kényelmesen elfér rajta. Erre a célra nekem a grillezős mikrómhoz gyárilag hozzácsomagolt, kerek fémrács vált be. Ám ha valakinek nincs ilyen rácsa, akkor sincs vész: a piacokon vagy háztartási boltban olcsón kapni ún. fém gyümölcsmosót. Félgömb alakja van, a szűrő alsó részén kis lábakkal, és a füstöléshez ez is tökéletesen alkalmas.
A zsályás lencse-curry pedig húskerülő családtagjainknak önálló fogásként is kínálható.
Tovább olvasom…
Zaklatott ünnepi időszakokban kapóra jönnek az előre elkészíthető ételek, és ennek a lencsesalátánák kifejezetten használ is, ha áll egy kicsit a hűtőben. Nem volt még olyan szilveszteri buli, ahol ne aratott volna sikert. Lehet enni önmagában, de sült malachoz bőséget jövendölő köretként is prima. Tovább olvasom…