A BBQ 4 alapszabálya: 1. Válasszunk húst! Barbecue céljára talán a legfinomabb, de mindenképp a leggyakrabban használt húsféle a sertésoldalas. 2. Ahhoz, hogy ebből a csontos, néhol inas, elég zsíros húsféléből lágy, omlós végeredmény legyen, megfelelő ízesítés mellett sütőben készítjük majdnem készre. Itt az időtartamot és a hőmérsékletet is pontosan ellenőrizni tudjuk, garantálva a sikert. 3. Az intenzív ízek eléréséhez fűszerkeverékkel vagy ízes kencével kezeljük az előpárolt húst. 4. A füstös-szabadtéri ízt nyílt tűzön kapja meg, rövid idő alatt. Ekkor csak annyi hőre és időre van szükség, hogy a már tulajdonképpen elkészült hús átmelegedjen, és megszerezze ízletes, pirult kérgét.
Tovább olvasom…
Ha ennek az ételnek azt a nevet adtam volna, hogy abált kacsa fokhagymával, nagy valószínűséggel sokan megütköznének. Pedig tulajdonképp erről van szó, hiszen abálásnak nevezzük azt a műveletet, amikor épp csak forrpont alatt tartott folyadékban párolunk meg húst, halat, zöldségfélét. A folyadék lehet ízesített víz vagy ízesített zsiradék, voltaképpen mindegy. Csakhogy a franciák szeretnek precízek lenni, és amikor zsiradékot használnak, azt mondják, confit-t készítenek. Lényegében a magyar abálás ugyanúgy, mint a francia confit, a tartósításról szól. Vagyis fogjunk, pároljunk-süssünk meg egy disznót, kacsát vagy libát, majd tegyük el a saját, kisült zsírjában, aztán fehér kenyérrel, hagymával meg, uram bocsá’, szagos kisüsti pálinkákkal járjunk rá, így dicsérve a teremtett világot.
Tovább olvasom…
Kipróbáltuk, és teljesen hibátlan füstölt főtt tarja helyett maradék rántott hallal is. Csak fejtsd le a bundájukat, kockázd fel a csupasz halhúst, és rögvest használhatod.
Tovább olvasom…
Ez az a pác, amelytől magasabb kasztba lép át a csirkemell amúgy, valljuk be, eléggé semleges ízű húsa. A szójaszósz és a sherry ugyanis belemászik a rostokba és a husi ettől omlóssá, szinte olvataggá válik. És hogy mennyi csirkemell is kell? Én általában egy emberre fél csirkemellfilét számítok, de azért minden négy vendégre még egy pluszdarabot is belerakok a kosaramba. Inkább legyen több, mint kevesebb, mert nincs annál kegyetlenebb, mint amikor a felcsigázott ízlelőbimbók kielégítetlenül maradnak.
Tovább olvasom…
A vörös jázminrizs általában hosszú szemű, kevésbé tapadós rizsfajta. Szinet magas antocianintartalma okozza, azaz a fehér rizsnél sokkal egészségesebb, hiszen ez nemcsak csodás pigmentációt, hanem magas antioxidáns-tartalmat is jelent. A vörös rizs általában hántolatlan formában kapható, ezzel pedig sokkal több rostot, B-vitamint, foszfort és magnéziumot tartalmaz. A vörös jázminrizs hálás fajta: nem kell előáztatni, viszonylag gyorsan megfő, és nagyon kellemes ízű.
Tovább olvasom…
A spenót, a tejföl és a feta isteni finomak együtt.
Tovább olvasom…
Bár valóban csontos, bőrös malackarajjal a legfinomabb, nyugodtan elkészíthetjük sima karajjal is.
Tovább olvasom…
A köles valódi szuperélelmiszer: különösen magas magnézium- és ásványianyag-tartalmú, több ezer éve fogyasztott, magas tápértékű, az emberi szervezet számára kiválóan tolerálható, rostdús alapanyag.
Tovább olvasom…
Ez a makarónirecept Hajni barátnőmtől származik. Bár a kapcsolatunk azon alapul, hogy mindketten szenvedélyesen szeretünk enni meg főzni, azért másból is áll a barátságunk. Gyakran találkozunk – a rendszeres lelki masszázs a női szépségápolás elengedhetetlen része –, és egyedül ő képes rákényszeríteni, hogy megrögzött vásárlásfóbiás létemre betegyem a lábam egy ruhaüzletbe. De a legjobban azokat a közös óráinkat, másfél óráinkat élvezzük, amikor elméletben főzünk, azaz receptet cserélünk. Csak ücsörgünk, és soroljuk, ki mit kreált nemrégiben, milyen érdekeset evett valahol, miféle új alapanyagról hallott, amelyet érdemes lenne kipróbálni. Egyik nyaralásunk – Horvátország, piacozások, halak és rizottók – olyan jól sikerült, hogy megfogadtuk, megismételjük. Ezt a makarónit ott főzte Hajni, és mivel gyorsan elkészül és mennyei, elkértem tőle a receptjét.
Tovább olvasom…
Dél-Franciaország egyik kulináris büszkesége a hagyományos módon termesztett, kézzel szedett, vékony héjú, vajfehér bab, az haricot tarbais: az íze szerintem nem karakteresen más, mint a többi fajtáé, de tényleg finom, viszont az igaz, hogy valamivel gyorsabban megfő, mint a társai. Természetesen ez a leves készíthető bármilyen fehér babbal.
Nagy Krisztián, a Trattoria Chianti séfje előre figyelmeztetett minket: „A gombócok kényesek a hőmérsékletre!” Ezért először lobogva forró vízbe tettük őket, majd azonnal lejjebb csavartuk alattuk a tüzet, és óvatosan kifőztük őket. Az is fontosnak bizonyult, hogy a forró gombócokat csak közvetlenül tálaláskor szabad bebundázni a ropogós kukoricapehelybe, nehogy a pehelykabát átpuhuljon a gombóc nedvességétől.
A gyömbér kétszeresen is szerepel: friss fűszerként és szénsavas italként is, ettől lesz olyan ízgazdag a kisülő pecsenyelé.
Tovább olvasom…
Merénylet a nemtörődöm táplálkozás ellen: nem elég, hogy friss, tavaszi zöldségekkel és extra jótékony hatású csírával van tele, még az alap, a csicseriborsó is az egyik legegészségesebb hüvelyes, igen magas fehérjetartalommal.
A csülök minden bizonnyal a sonka legfajsúlyosabb, legtartalmasabb része. Ezért illik olyan jól hozzá a naranccsal, sherryvel, fűszerekkel frissített máz!
Tovább olvasom…
Ha szép, egységes „csomagokat” szeretnénk csinálni, készítsünk elő egy kb. 1 kg-os káposztafejet, hogy a levelei egyben, puhán jöjjenek le róla. Először az aljáról vágjunk le egy kb. 2 cm vékony szeletet, hogy ezzel megnyissuk. Ezután a megnyitott aljából indítva ék alakban metsszük ki a torzsáját, és fontos, hogy közben a káposztafej egyben maradjon. Ezután az előfőzéshez forraljunk enyhén sós, bő vizet egy kb. 5 literes fazékban, majd tegyük bele 5 percre a káposztafejet. Ha az előfőzés során leesik róla pár levél, szedjük ki, és rakjuk jeges vízbe. Végül az előfőzött káposztafejet hűtsük ki jeges vízben, és szedjük le róla a leveleket. A főzővizet őrizzük meg.
Tovább olvasom…
Nem csak Svédországban, de Finnországban, és még Dániában is ismerik ezt az ételt. A savanykás-édes áfonyadzsemet tilos elhagyni mellőle!
Tovább olvasom…