Browsing Tag:

nemzetközi

Köretek

Újhagymás krumplipüré

A világ egyik legegyszerűbb és legfinomabb krumplis körete. Mivel kevés hozzávalóból készül, nagyon fontos, hogy ezek egytől egyig kitűnő minőségűek legyenek. Szokás hámozott burgonyát használni hozzá, de mélyebb ízű lesz a püré, ha héjában főzzük meg a krumplit. Ez a hagyományos recept különben sokat elmond Írország és a burgonya szomorú kapcsolatáról: a 17. század végéig az ír földművesek alaptáplálékát a gabona és a tej jelentette, a 18. századra viszont már a burgonya, amelyet 1845-ben megtámadott egy kártevő, és emiatt kipusztult a termés nagy része. A tragikus esemény következtében egymillió ember halt éhen, további egymillió pedig kivándorolt az országból.
Tovább olvasom…

Egyéb

Fűszeres-mazsolás buci

Ez az eredeti nevén hot cross bunnak hívott finomság régi angol húsvéti étel, hagyományosan nagypénteken fogyasztották. Valószínűleg ezért került rá a keresztmotívum. Azon melegében, vajjal-lekvárral megkenve is pazar, de mivel nem túl édes, bármelyik sonkához is kiválóan passzol.
Tovább olvasom…

Egyéb

Osterpinze

Jópofa a forma – a hármasságnak persze itt is szimbolikus jelentősége van. De ami fontosabb: kellemesen lágy, nem túl édes tészta, frissen és pirítva is kiváló.
Tovább olvasom…

Egyéb

Pane di Pasqua

Olasz húsvéti kenyér, és mint minden olasz ételt, ahány ház, annyiféle formában készítik: sósan vagy édesen, egyetlen nagy tekercsként vagy több kicsiként, így tekerve vagy amúgy fonva.
Tovább olvasom…

Levesek

Savanykás húsgombócleves

Romániában a ciorbă bármilyen levest jelenthet, amely savanykás. Készülhet savanyított káposztából, de ez nem előírás, mert ízesítheti citromlé vagy ecet is. Mint minden jó húsos levesnek, ennek a karácsonykor szokásos változatnak is az a titka, hogy ne vízzel, hanem alaplével készüljön. Hiszen az alaplének van íze, a víznek nincs. Sertéscsontból úgy főzhetünk alaplevet, hogy kb. 2 kg megtisztított csontot 200 fokra előmelegített sütőben megpirítunk, majd hideg vízzel felöntjük egy nagy fazékban, és miután lassú tűzön húslevesszerűen megfőztük, kihűtjük, aztán leszedjük róla a zsírt. Akinek nincs kedve ehhez a macerás előkészülethez, vehet helyette étteremben is csontlevest, de a vizet kerülje.
Tovább olvasom…

Egyéb

Mazsolás, mandulás forralt bor

Ha meleg alkoholos ital a téma, és szakértőt kell keresni, a skandináv országok lakóinál nem fordulhatunk tapasztaltabb tanácsadókhoz. Mivel évszázadok óta fáznak a korán sötétedő, fogvacogtató téli hónapokban, pontosan tudják, mi az, ami egyaránt melegít testet-lelket. Ebben a forralt borban sem csupán alkohol van bőséges mennyiséggel, hanem a mazsola és a mandula miatt kalóriadús beltartalom is. Ha gyerekek is kapnak belőle, vagy valakinek ennyi alkoholos boldogság túl sok lenne, helyettesítsük a bort például almalével, meggylével, feketeribizli-lével, a brandyt és a portóit pedig alkoholmentes koktélszirupokkal. Bizony, ez a kortyolnivaló még alkoholmentesen is kifejezetten finom.
Tovább olvasom…

Köretek

Karácsonyi gombás árpagyöngy

Cseh neve: Vánoční Kuba. Eredetileg böjti étel, még ha mára kerül is bele kevés hús azoknál, akik nem tartják be szigorúan a valláshoz kapcsolódó étkezési előírásokat. Viszont a feledés homályába vész, ki lehetett az a Kuba, akiről elnevezték. Az étel neve ugyanis magyarul annyit tesz: karácsonyi Jakabka. Igen, a Kuba a cseh Jakab becézett formája, a vánoční pedig azt jelenti: karácsonyi. Jézus tanítványai között két Jakab volt, az idősebb és a fiatalabb. Ám egyikről sem található olyan feljegyzés, amely összefüggést mutat a gombával vagy az árpával. Még az ószövetségi Jákob is egy tál lencsével szerezte meg a bátyjától az elsőszülöttség jogát. Ettől függetlenül ez egy probléma nélkül elkészíthető, pompás fogás.
Tovább olvasom…

Köretek

Tejszínes céklasaláta

Az étel dallamos neve orosz eredetű: a rasszol szóból származik, amely pácot jelent. És tényleg, rendesen tartalmaz olyan hozzávalókat, amelyek pácoltak, ecetesek: ilyen benne a cékla és a csemegeuborka. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy világbajnokian egyszerű összehozni, hiszen a céklával és az uborkával az aprításon kívül semmi teendőnk nincs. Az étel többi része sem túl munkás, a végeredmény mégis pikánsan ízletes és a sok cékla miatt ragyogóan szép színű. Vannak, akik előre összekeverik az alkotóelemeket, és vannak, akik csak felsorakoztatják egymás mellett egy nagy tálban. Az öntet tálalási módja szintén fakultatív: szokás összekeverni a hozzávalókkal, de külön is adható a saláta mellé.
Tovább olvasom…

Édességek

Panettone

Manapság azt hinnénk, a panettone mindig is az olaszok fő karácsonyi édessége volt. Nem így van. Egy szolidabb verziót – valamilyen édes kenyérfélét – már az ókori rómaiak ismertek, aztán a középkorban belekerültek a tésztába a kandírozott gyümölcsök. De jelenlegi formáját csak az 1920-as években kapta, és a nagyvilág csupán ezután kóstolhatta. Mindez Angelo Motta (1890–1957) cukrásznak köszönhető, aki kitalálta, hogyan lehet az addig drága, különleges és voltaképpen csak Milánó környékén hagyományos édességet nagyüzemi módszerrel előállítani úgy, hogy olcsóbb és sokak számára elérhető legyen. A tésztát háromszor kelesztette, ettől kellően foszlóssá vált, valamint kitalált egy speciális formát is, amelyben magasabbra tudta sütni az addig laposabb kalácsot. Egyszerre volt szakember és marketingzseni. Némi zökkenő után az üzlet beindult, és egy idő múlva szó szerint futószalagon készültek a látványos kalácsok, amelyek aztán számos országba eljutottak. Érdekes tény, és Motta pénzügyi tehetségének elismerését mutatja, hogy az 1950-es években Olaszország pénzügyminisztere lett.
Tovább olvasom…

Édességek

Babakalács

Belgium déli, ma már francia nyelvű területeiről származik ez a kalács: ha eljön karácsony, az itteni pékségek kirakataiban sorra megjelennek a cougnouk. Ismert cougnolle néven is, és a receptje valószínűleg még a középkorból származik. Formája a pólyás Jézust jelképezi, ezért vannak, akik a szemet és a szájat mazsolával jelzik rajta. A tésztája a brióséra hasonlít, mivel sok vajat tartalmaz. Andenne városában egy trairies nevű kártyajáték is kapcsolódik hozzá, amelyben a nyeremény öt kalács – az első a legnagyobb, az ötödik a legkisebb. Manapság nem ritka, hogy a tésztáját csokipasztillával dúsítják, és finom is bele a csoki, de az biztos, hogy hajdan nem szerepelt a hozzávalók között. Már csak azért sem, mert az első táblás csokoládét a bristoli Fry and Sons cég készítette 1847-ben – addig a csokoládét csak ital formájában élvezték az emberek.
Tovább olvasom…

Édességek

Provence-i olívaolajos lepény

Ennek az édes lepénykalácsnak a tetején a hagyományok szerint késsel bevágásokat ejtenek: egyet hosszanti irányban, hármat-hármat pedig oldalirányban. De a búzakalász-mintázatú vágásoknak nem csupán díszítő szerepük van, hanem praktikus funkcióval is rendelkeznek: nagyobb felületet eredményeznek, ami gyorsabb kelést jelent. Ennek az a magyarázata, hogy egyszerre több élesztőgomba érintkezhet közvetlenül a levegővel, mint ha elbújva maradnának a tészta belsejében. A speciális élelmiszerboltokban kapható narancsvirágvíz helyett ízesíthetjük 2 evőkanál reszelt narancshéjjal is a süteményt, de előtte mossuk meg a gyümölcsöt, vagy használjunk kezeletlen héjú bionarancsot.
Tovább olvasom…

Édességek

Olasz narancshab

Az amaretto az olaszok válasza a franciák macaronjára: mindkettő roppanós, mandulás, megunhatatlanul finom puszedli. Csak az olaszok büszkesége kevésbé látványos, mert nem töltik meg, hanem sima kekszként elmajszolják a kávéjukhoz. Nekünk viszont most kapóra jön a töltelék hiánya, mert emiatt az amaretto könnyedén összemorzsolható, és ízes rétegként máris megágyazhatunk vele a narancsos habnak.
Tovább olvasom…