A gyümölcsös pite a nyári édességek egyik nagy sztárja. Használják alapreceptként, és mindenki variálja kedvére, milyen gyümölccsel tölti meg!
Tovább olvasom…
Látványos gáladesszert, pedig alig van vele munka, miután már betáraztunk a sárgabarackvajból. Ráadásul a habcsóknak semmi baja nem lesz, ha előző nap sütjük. Természetesen összeiparkodhatjuk meggyes vagy egreses változatban is, ekkor használjuk hozzá a megfelelő gyümölcsvajat.
Tovább olvasom…
Ehhez a gyümölcsvajhoz megsütjük a gyümölcsöt, mielőtt felhasználnánk. Ugyanis a sütés több emelettel feljebb emeli a sárgabarack zamatait. Egyrészt így karamellizálódik a hozzáadott cukor, másrészt a sütés során elpárolgó nedvesség koncentráltabbá teszi az ízét.
Tovább olvasom…
Ha nem eszik belőle gyerek, néhány csepp vodkával vagy sárgadinnyelikőrrel is gazdagíthatjuk.
Tovább olvasom…
Csak akkor készítsük, ha igazán ízes, lédús meggy áll rendelkezésünkre. Ha nincs, csináljuk bátran sárga- vagy őszibarackból, esetleg ribizliből vagy szederből.
Tovább olvasom…
A cél az, hogy a szezon legjobb ízű málnáját hagyjuk érvényesülni, és ne málnás ízű vaníliafagyit készítsünk. Ezért nincs benne tejszín, csak tej, és a tojásból is mérsékelt mennyiséget használunk.
Tovább olvasom…
Tőrülmetszett nagymamás recept, és a nevével ellentétben semmi nehézség nincs az elkészítésében. Viszont fontos, hogy a tojásfehérje biztosan friss legyen, mivel hőkezelés nélkül kerül bele.
Tovább olvasom…
A Guiness sör honlapján található ennek a csokoládékrémnek az eredeti receptje. Természetesen a saját sörüket ajánlják hozzá, de a sűrűre beforralt málnás sör lágyabb, diszkrétebb partnere a csokoládénak.
Tovább olvasom…
A sok tojássárgájával, tejjel és tejszínnel főzött krém bizony minden fagylaltnak előnyére válik. De ki mondta, hogy mindez csak tehéntejjel készülhet? Ebben a receptben a kókusztej adja a tejszín krémességét, a rizstej pedig a lágyságot.
Tovább olvasom…
Habkönnyű poharas desszert, amelynek a búzadara ad testességet, az eper és a ricotta fanyarságot, a tonkababtól pedig izgalmas, intenzív lesz a végeredmény.
Tovább olvasom…
A látvány ellenére ez egy összetett ízű, inkább sós torta, nem pedig egy édes gyümölcsös desszert.
Tovább olvasom…
Amikor 1968-ban a Budapesti Tejipari Vállalatnál elkezdték volna gyártani a szovjet Eszkimó nevű édesség jóval finomabb magyar változatát, és Túró Rudinak szerettek volna hívni, nehézségekbe ütköztek. A lapok nem voltak hajlandók reklámozni, mondván erkölcstelen elnevezése pornográf asszociációkra készteti majd az embereket. Aztán mégis megjött a zöld jelzés, lehetett hirdetni a Túró Rudit, és ma Magyarországon évente többszáz millió darabot adnak el belőle. Klein Sándor, a hajdani névadó 10 000 Ft-ot kapott a munkájáért.
Tovább olvasom…
Szigorúan csokiimádóknak! A kívül sült, belül sűrűn folyós csokifelfújtnak számtalan receptje forog közkézen, de az eredetit Jean-Georges Vongerichten, egy amerikai séf kreálta: apró csokitortákat sütött, viszont a kelleténél korábban kivette őket a sütőből, és rájött, milyen csodásak így is. Mindenki megőrült a desszertért, és sokáig ez számított Vongerichten éttermében az egyik signature dish-nek, azaz olyan ételnek, amely mint egy ehető aláírás, megfelelően jellemzi a szakács tehetségét. Azóta rengeteg szakácskönyvben felbukkan, és a háziasszonyok körében azért lett siker, mert nemcsak finom, de könnyű megcsinálni.
Tovább olvasom…
Ez a recept az egyik legegyszerűbb és legtempósabb változatáé, de ettől még önmagában is, meg fagyival vagy gyümölccsel, tejszínhabbal társítva is nagyszerű. Egyetlen fontos szabály: nem szabad túlsütni a tésztát, mert akkor kiszárad. Ezért ha a receptben jelölt sütési idő után a beleszúrt tűre még tapad némi ragacsos csokis massza, akkor se szabad tovább várni, hanem ki kell venni a sütőből. Miközben hűl, a benne lévő hő még dolgozik, és készre süti.
Tovább olvasom…
Bármilyen rafináltnak is tűnnek ezek a csinos, kerek képű és mosolygós lepények, az elkészítésük gyerekjáték. Szó sincs semmiféle mérnöki precízségről, ropogósan vékony aljukat nem méricskélem körzővel meg vonalzóval, anélkül is passzentosan körbefogják az ananászkarikákat. Egyszerűen csak megragadom a megmosott, szárazra törölt konzervdobozt, lisztbe mártom, és azzal szurkálom ki a már felengedett leveles tésztát. Aztán fogok egy akkora poharat, amelynek az átmérője valamivel kisebb, mint a konzervdobozé, és hogy a lepényeknek szegélyük is legyen, belenyomkodom a tésztalapokba. A mirelitipar leveles tésztája tökéletesen beválik házi használatra, ha már előző éjszaka átköltöztetem a hűtőbe, mert így másnapra kényelmesen kiolvad.
Tovább olvasom…
Ennél egyszerűbb és gyorsabb parfét nem ismerek, úgyhogy csak annyit az elejére: még az is bátran nekifoghat, aki teljesen kezdőnek számít a konyhában. A hozzávalókért pedig nem kell messzire menni, mert akár egy sarki éjjel-nappali közért polcain is megtalálhatók.
Tovább olvasom…
Néhány éve annak próbáltam utánajárni, vajon angolul miért florentine, franciául le florentin, németül pedig Der Florentiner, azaz mindhárom nyelven firenzei a nálunk moszkauernek, vagyis moszkvainak nevezett aprósütemény? A kutatás közben több tucat sütireceptet is elolvastam, majd nekiálltam, hogy elkészítsem a legjobbnak tűnőket. Így a végére, a tanulságokat levonva, megalkottam a saját moszkaueremet, és per pillanat szilárd meggyőződésem: ez a legjobb.
Tovább olvasom…
Bár a tévéhírekbe nem került bele, és nagy sajtóvisszhangot sem kapott, de tény: megjelent a világban a csokitorták új generációja. Ezek a modern desszertek merészek és határozottak, mert tele vannak mélyizzású, éjhangú, különlegesen extra minőségű étcsokival. Ezen kívül kifinomultak is, akár egy Londonban élő, perui félvér kémnő egy jövendőbeli James Bond-filmből. Liszt például sosincs bennük, az túl bumfordi lenne hozzájuk, helyette őrölt mandula, mogyoró vagy dió adja a könnyed tartásukat. Szóval, rafinált torták, amelyek manapság ezerrel hódítanak a jobb cukrászdákban és kávéházakban Párizstól Amszterdamig, Bostontól a Fokvárosig, és olyanok, mint az előbbi hasonlat hölgyének csókjai: édesek, észveszejtők, és ezért halálosan veszélyesek is, mert egy szempillantás alatt beléjük szerethetünk.
Tovább olvasom…