Szicília legjellemzőbb édessége ez az olajban sült, csőszerű tészta, amelyet a legpuritánabb esetben csak vaníliával ízesített, édes ricottával, azaz házi túróval töltenek, de létezik kandírozott gyümölccsel vagy csokoládéval dúsított cannoli is. Eredetileg Palermóból származik, régebben a karneválok idején sütötték, manapság viszont mindenhol, mindenkor és minden méretben árulják a szigeten. A sütéshez használatos formákat bármelyik konyhafelszerelési kisboltban vagy piacon megtaláljuk habtekercs-forma néven.
Cannoli Sicilani
(4 értékelés, átlag: 4,75 / 5)
Loading...Hozzávalók
A tésztához:
- 22 dkg durumliszt
- 4 dkg cukor
- ½ teáskanál só
- 3 dkg hideg vaj
- 1 tojás, villával elhabarva
- ¾ dl fehérbor
A töltelékhez:
- 8 dkg porcukor
- 1 evőkanál forró víz
- 25 dkg ricotta
- 5 dkg vaj, megolvasztva és kihűtve
- ½ vaníliarúd kikapart belseje
- 1 kis bio narancs reszelt héja
- 5 dkg kandírozott, vegyes, felaprított gyümölcshéj
- 5 dkg tejcsokoládé, apróra vágva
- 1½ dl hideg habtejszín
A nyújtáshoz és a kiszúráshoz:
- kevés finomliszt
A formázáshoz:
- 1 tojásfehérje, villával elhabarva
A formák első megkenéséhez és a sütéshez:
- összesen kb. 1½ liter olaj
A tálaláshoz:
- fahéjjal ízesített porcukor
Elkészítés
A tésztához a lisztet, a cukrot és a sót elkeverjük egy tálban. Apróra kockázva hozzáadjuk a vajat, és az ujjainkkal minél gyorsabban morzsásra szétdolgozzuk a lisztes keverékben. Hozzáöntjük a habart tojást meg a bort, és sima tésztát gyúrunk belőle, amelyet folpakba csomagolva 30 percig pihentetünk a hűtőben.
Ezalatt tölteléket készítünk. A porcukrot feloldjuk forró vízben egy nagy tálban, hozzáadjuk a ricottát, az olvadt vajat, a vaníliát és a reszelt narancshéjat, aztán robotgéppel jól összekeverjük az egészet. Fakanállal belevegyítjük a kandírozott gyümölcshéjat és a csokit. A tejszínből habot verünk, és fakanállal azt is hozzáforgatjuk. Felhasználásig a hűtőbe tesszük.
A tésztát 4 egyenlő adagra vágjuk, és enyhén lisztes deszkán 1,5 mm vékony lapokra nyújtjuk. A lapokat folpakkal lefedjük, hogy ne száradjanak ki.
A sütéshez 3 cm-es rétegben olajat melegítünk 175 fokra egy 25 cm átmérőjű edényben. A hőmérsékletét olajhőmérővel ellenőrizzük.
A sütéshez annyi azonos méretű fémhenger szükséges, amennyi kényelmesen belefér majd az olajos edénybe anélkül, hogy egymással összeérne.
Mielőtt kiszúrnánk a tésztát, lemérjük a fémhengerek körfogatát, hogy megtudjuk, mekkora átmérőjű tésztakörlapokra van szükségünk. A körlapoknak akkorának kell lenniük, hogy némi fedéssel körbeburkolhassunk velük egy-egy fémhengert. (A receptben megadott edénybe 6 db 12 cm hosszú, 3 cm átmérőjű sütőhenger fér el, amelyekre egy-egy 9 cm átmérőjű tészta illik.)
A sütőhengereket vékonyan megolajozzuk.
A tésztából lisztbe mártott szaggatóval kiszúrunk annyi megfelelő méretű körlapot, ahány sütőhengerünk van. A „szabási hulladékot” összegyúrjuk, kinyújtjuk, és a többi, még nem használt tésztával együtt továbbra is folpakkal letakarva tartjuk.
A kiszúrt tésztákkal körbeburkolunk egy-egy sütőhengert. Ahol a széleik összeérnek, oda „ragasztóként” kevés tojásfehérjét kenünk, és a tésztákat ezen a részen az ujjainkkal picit összenyomjuk, hogy összetapadjanak.
Forró olajban ½ perc alatt megsütjük a tésztákat. Szűrőlapáttal kiemeljük, lecsepegtetjük, és papírtörlővel borított tálcára tesszük. Ha már kicsit kihűltek, megmocorogtatjuk a fémhengereken, majd lehúzzuk róluk. Ezután a fentiek szerint megsütjük a többi tésztát: mindig teljesen kihűlt sütőhengereket használunk hozzá, de a hengereket már nem olajozzuk újra a sütés előtt.
A megsült, kihűlt tésztákat megtöltjük töltelékkel. Ezt úgy a legegyszerűbb, ha a tölteléket nejlonzacskóba kanalazzuk, majd a zacskó egyik csücskét ollóval levágjuk, és a tésztákba mindkét oldalról jó dúsan tölteléket nyomunk. Fahéjas porcukorral meghintve kínáljuk.
Megjegyzés
Kb. 30 db lesz belőle.
