Európából érkezett Amerikába, majd onnan vissza: esszük reggelire, uzsonnára, frissen és pirítva, önmagában vagy szendvicsként. Bármikor jöhet! Tovább olvasom…
Jópofa a forma – a hármasságnak persze itt is szimbolikus jelentősége van. De ami fontosabb: kellemesen lágy, nem túl édes tészta, frissen és pirítva is kiváló.
Tovább olvasom…
Olasz húsvéti kenyér, és mint minden olasz ételt, ahány ház, annyiféle formában készítik: sósan vagy édesen, egyetlen nagy tekercsként vagy több kicsiként, így tekerve vagy amúgy fonva.
Tovább olvasom…
Manapság azt hinnénk, a panettone mindig is az olaszok fő karácsonyi édessége volt. Nem így van. Egy szolidabb verziót – valamilyen édes kenyérfélét – már az ókori rómaiak ismertek, aztán a középkorban belekerültek a tésztába a kandírozott gyümölcsök. De jelenlegi formáját csak az 1920-as években kapta, és a nagyvilág csupán ezután kóstolhatta. Mindez Angelo Motta (1890–1957) cukrásznak köszönhető, aki kitalálta, hogyan lehet az addig drága, különleges és voltaképpen csak Milánó környékén hagyományos édességet nagyüzemi módszerrel előállítani úgy, hogy olcsóbb és sokak számára elérhető legyen. A tésztát háromszor kelesztette, ettől kellően foszlóssá vált, valamint kitalált egy speciális formát is, amelyben magasabbra tudta sütni az addig laposabb kalácsot. Egyszerre volt szakember és marketingzseni. Némi zökkenő után az üzlet beindult, és egy idő múlva szó szerint futószalagon készültek a látványos kalácsok, amelyek aztán számos országba eljutottak. Érdekes tény, és Motta pénzügyi tehetségének elismerését mutatja, hogy az 1950-es években Olaszország pénzügyminisztere lett.
Tovább olvasom…
Ennek az édes lepénykalácsnak a tetején a hagyományok szerint késsel bevágásokat ejtenek: egyet hosszanti irányban, hármat-hármat pedig oldalirányban. De a búzakalász-mintázatú vágásoknak nem csupán díszítő szerepük van, hanem praktikus funkcióval is rendelkeznek: nagyobb felületet eredményeznek, ami gyorsabb kelést jelent. Ennek az a magyarázata, hogy egyszerre több élesztőgomba érintkezhet közvetlenül a levegővel, mint ha elbújva maradnának a tészta belsejében. A speciális élelmiszerboltokban kapható narancsvirágvíz helyett ízesíthetjük 2 evőkanál reszelt narancshéjjal is a süteményt, de előtte mossuk meg a gyümölcsöt, vagy használjunk kezeletlen héjú bionarancsot.
Tovább olvasom…
Ez az eredeti nevén hot cross bunnak hívott finomság régi angol húsvéti étel, hagyományosan nagypénteken fogyasztották. Valószínűleg ezért került rá a keresztmotívum. Azon melegében, vajjal-lekvárral megkenve is pazar, de mivel nem túl édes, bármelyik sonkához is kiválóan passzol.
Tovább olvasom…
Az 1920-as években terjedt el, és ma már szinte minden háztartásban készítik Svédországban, különösen ünnepek alkalmával.
Tovább olvasom…
Fahéjas csiga a négyzeten: a hajtogatástól még több tészta-töltelék-tésztatöltelék réteg születik. Félbevágva kifejezetten ínycsiklandó látvány e miatt a hullámzó rétegzettség miatt.
Tovább olvasom…