Az egyik legsikeresebb recept, amelyet valaha is közreadtam, ennek a sütinek egy csokoládés verziója volt a Büntetlen örömök című könyvemben. Kalóriaszámláló, vagy szépelgő szóval, egészségtudatos sütő-társaim kedvéért a múlt télen kipróbáltam egy még karcsúbb változatát, azaz nem tettem bele csokit. Helyette őrölt fahéjjal ízesítettem, és a vajat felolvasztott állapotban kevertem hozzá. A hatáson elképedtem: a zabpehely miatt így is megmaradt a sütemény ropogós frissessége, amely olyan ellenállhatatlanná tette már az eredetit is, a fahéj aromája pedig teltté, kerekké varázsolta az ízeit.
Zabpelyhes keksz
Hozzávalók
- 7½ dkg zabpehely
- 15 dkg finomliszt
- 1 kávéskanál őrölt fahéj
- 15 dkg barna cukor
- ½ kávéskanál szódabikarbóna
- 1 csipet só
- 15 dkg vaj
- 2 evőkanál méz
- ½ vaníliarúd
- 4 evőkanál tej
Elkészítés
Előmelegítjük a sütőt 175 fokra, és sütőpapírt terítünk 2 db 30x40 cm-es tepsibe.
A tésztához egy mély tálban összekeverjük a zabpelyhet a liszttel, az őrölt fahéjjal, a cukorral, a szódabikarbónával és a sóval. Ezután takaréklángon kevergetve folyósra olvasztjuk a vajat a mézzel meg a vaníliarúd kikapargatott belsejével, aztán ráöntjük a zabpelyhes lisztkeverékre, és hozzálöttyintjük a tejet. Mindezt fakanállal összekeverjük, hogy jó sűrű tésztát kapjunk.
A tésztából diónyi gombócokat gyúrunk, amelyeket egymástól 5–5 cm-re a tepsikbe ültetünk.
Enyhén nedves ujjakkal mindet ellapítjuk egy picit, hogy kb. 3 cm átmérőjű korongokat kapjunk, aztán 12-13 perc alatt aranybarnára sütjük a sütőben, egyik tepsivel a másik után.
A tepsikből csak akkor szedjük ki a sütiket, amikor már teljesen kihűltek, mert melegen még puhák, könnyen megnyomódhatnak. Önmagukban is finomak, de egy pohár joghurttal és néhány gerezd almával kiváló uzsonna a gyerekeknek.
Megjegyzés
35–40 keksz lesz belőle.