A gravadlax, vagyis a pácolt-érlelt lazac a világ egyik legpompásabb finomsága, elkészíteni mégis pofonegyszerű. Nem véletlenül, hiszen skandináv halászok találmánya, akik a fölös fogás tartósítását oldották meg úgy, hogy a halat vastag sókéregbe burkolva elásták a tengerpart homokjában. Innen származik a neve is: gravad annyit tesz, eltemetett, a lax pedig – mint annyi hasonló szó az európai nyelvekben, lazacot. A lazachoz nem kell más, mint egy kis só, kapor, vodka, és egy-két nap türelem. A végeredmény pedig egy szépséges színű, elképesztően gazdag ízű, szájban szétolvadó finomság.
Skandináv pácolt lazac
Hozzávalók
- 1 kg bőrös lazacfilé (egy darabban)
- 5 dkg friss kapor
- 10 szem borókabogyó
- 1 kg nagy szemű só
- 15 dkg cukor
- ½ dl vodka
Elkészítés
A lazacot a bőrös oldalával lefelé magunk elé fektetjük, és néhányszor végigsimítunk rajta, hogy kitapintsuk benne a szálkákat. Általában nincsen sok, de amikor megérzünk egy alamuszi bökést, szemöldökcsipesszel kihúzzuk a szálkát. Ezután elkészítjük a gyors páckeveréket: a kaprot apróra vágjuk, a borókabogyót mozsárban vagy kávéőrlőben durvára törjük, végül a kaprot és a borókát összekeverjük a sóval, a cukorral meg a vodkával. Olyan lesz az egész, mint a nedves homok.
Az érleléshez szükség van egy 30×40 cm-es tepsire. Beleszórjuk a páckeverék 1/3-át, majd bőrös oldalával lefelé rátesszük a lazacot. A tetejét vastagon meghintjük a maradék pác-sóval, és az egészet lefedjük folpakkal. Mielőtt a hűtőbe tennénk, ráterítünk egy konyharuhát is, és erre néhány súlyos könyvet helyezünk nehezékül.
A pácolt lazacot 3 napig a hűtőben tartjuk. Tálalás előtt gondosan lemossuk róla a sóréteget, aztán papírtörlővel tökéletesen szárazra itatjuk, és a lehető legvékonyabban – úgy, hogy szinte átlássunk a szeleteken – felvágjuk. Szeletelés közben a kést szinte párhuzamosan kell tartani a vágódeszkával, mert így lehet elegánsan nagy, mégis hártyavékony szeleteket vágni.
Megjegyzés
6–8 adag lesz belőle.