Browsing Tag:

vendégség

Édességek

Profiterole

Hogy kerül egy mára mindenki által franciának tartott desszert szinte az összes olasz trattoria étlapjára? Nos, mint annyi ételnél, feltételezhetően itt is Medici Katalin (1519-1589) volt a kulcsfigura: az olasz származású francia királyné magával vitte a szakácsait, amikor hazát váltott, így rengeteg itáliai finomság honosodott meg Franciaországban. Mi csak örülhetünk a transzfernek, mert így itt is, ott is ehetjük, sőt az alábbi recepttel bármikor élvezhetjük saját otthonunkban. Nem titkolom, időigényes édesség, viszont nem bonyolult. Cserébe szuper vendégváró, mert látványos, előre elkészíthető és viszonylag ritka a házi készítésű verzió.
Tovább olvasom…

Főételek/ Köretek

Újévi lencsesaláta

Zaklatott ünnepi időszakokban kapóra jönnek az előre elkészíthető ételek, és ennek a lencsesalátánák kifejezetten használ is, ha áll egy kicsit a hűtőben. Nem volt még olyan szilveszteri buli, ahol ne aratott volna sikert. Lehet enni önmagában, de sült malachoz bőséget jövendölő köretként is prima. Tovább olvasom…

Édességek

Zebra

Nagyon szerethető, mennyei, omlós állagú és őszinte ízű. A próbasütések során mindenki szép stikában rájárt, pedig kiderült: először senki sem hitte, hogy toplistás versenyző lesz.
Tovább olvasom…

Főételek

Karácsonyi sült liba szalvétagombóccal

Az osztrák birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia évszázadokon át a népek olvasztótégelye volt. Területén jelentős számban éltek zsidók, akik a kóser konyha előírásai szerint étkeztek, ezért szárnyasok zsiradékát, Schmaltzot használtak. Hizlalt libából ez kiadós mennyiségben rendelkezésre áll, ezért sokan tartottak közülük libát. Az állat húsából fontos alkalmakra aztán mutatós, ízletes pecsenye készült, amelyet később más vallásúak szintén megszerettek, és jeles napokra otthon maguknak is megsütöttek.
Tovább olvasom…

Egyéb

Ünnepi jegeskávé

Mennyi az esélye annak, hogy egy országban a volt elnökről nevezzenek el egy italt? Méghozzá annak gúnynevéről, és a későbbi években mindenki örömmel kortyolgassa majd karácsonykor a „majom farkát”? Pedig valószínűleg erről van szó. Cola de mono annyit tesz magyarul: ’majom farka’. Az egykori chilei elnöknek, Pedro Monttnak (1849–1910) pedig Mono (Majom) volt a gúnyneve. A fáma szerint az történt, hogy a hajdani politikus egyszer már menni készült egy fogadásról, sőt el is kérte Colt márkájú revolverét, hogy zsebre tegye, de végül maradt. Ahogy telt az idő, és a vendégek közt minden bor elfogyott, kevertek egy újfajta italt tejből, kávéból, cukorból és helyi, erős párlatból. Annyira jól sikerült, hogy széles körben népszerű lett, és a nép végül elnevezte Cola de monónak. Chilében most is szívesen isszák az ünnepi időszakban, és ma már nemcsak helyi párlattal készítik, hanem brandyvel, rummal vagy vodkával is.
Tovább olvasom…

Édességek

Esterházy habcsóktorta

Az osztrákok szerint az ő specialitásuk, miszerintünk viszont a sajátunk. Az igazság? Valószínűleg tipikus monarchiabeli mischung. Még csak abban sincs egyetértés, dióval vagy mandulával kell-e készíteni. Csupán annyi bizonyos, hogy liszt semmiképp nem kerülhet a tésztájába. Ahogy a hajdani párizsi előkelőségek egyik kedvenc desszertjében sincs sohasem: a dacquiose mindig olajos magvat tartalmazó habcsóklapokból áll, amelyeket habkönnyű, klasszikus vajkrém ölel körbe. Vajon innen kaphatta az ötletet az Esterházy család főcukrásza? Nem tudjuk, de az tény, hogy ezzel a tradicionális módszerrel különlegesen finom lesz a torta.
Tovább olvasom…

Főételek

Egyben sült marhapecsenye

Amelyik mediterrán országban tartanak tehenet, készítenek bort, és nő fűszernövény a domboldalakon, ott mindig találni olyan hagyományos ételt, amelyben ezeket a szerencsés adottságokat összehozzák. Ennek a dalmát fogásnak is ez a lényege. Ünnepi pecsenye lévén nem sajnálják rá az időt, és a hozzávalókkal sem takarékoskodnak. A húsból a legjobb minőségűt használják, és egy teljes éjszakára bepácolják, bár érlelődhet két napig is. Kerül mellé zöldség, majd a párolás során apróra kockázott házi sonka, sőt nyáron eltett paradicsompüré és aszalt gyümölcs is. Végül az egésznek gyönyörű, telt íze lesz. De van még egy titka: színhúsból készül, ezért gyilkos cselekedet agyonpárolni.
Tovább olvasom…

Főételek

Sült malac

A rengeteg fokhagymától és fűszertől csodálatos, intenzív ízű étel. Jó tudni, hogy meg lehet sütni másképpen is, csak hosszabb ideig tart, cserébe viszont még omlósabb lesz. Az egyik opció, hogy kemencében készítjük el. A másik a kemencézés otthoni változata: a húst először berakjuk 230 fokra előmelegített sütőbe, majd fél óra múlva 120 fokra állítjuk a sütő hőmérsékletét, és ezen 6–8 óra alatt készre sütjük. Ha másnapra maradna belőle, amire nincs sok esély, gyors, egzotikus salátát iparkodhatunk belőle össze: a felkockázott húst összekeverjük naranccsal, grépfrúttal és avokádóval.
Tovább olvasom…

Édességek

Nürnbergi aprósütemény

A mézeskalácsok nagy-nagy családja visszavezethető arra a középkori, főleg a szerzetesek által készített és nem feltétlenül édes ízű, de általában apró lepényre, amelyet úgy neveztek: panis piperatus, fűszeres kenyér. A papok böjt idején ezt mártogatták a boraikba, a söreikbe. A nürnbergi mézeskalács története ugyanígy kezdődött, ám ahhoz, hogy messze földön ismert legyen, kapóra jött két helyi adottság. Az egyik, hogy a környékbeli erdők miatt kiváló minőségű mézet készítettek itt, a másik, hogy Nürnberg útba esett a Velencéből és Genovából észak felé tartó fűszerrakományoknak. Állítólag III. Frigyes (1415–1493) német-római császárnak is ez a mézeskalács volt az egyik kedvenc csemegéje.
Tovább olvasom…

Édességek

Mandulás tejberizs

Régi szokás elrejteni benne egy egész mandulaszemet, és tálaláskor izgatottan várni, lesni, vajon ki lesz az a szerencsés, akihez jut. Ebben az elbújtatásban ugyanaz a szokás érhető tetten, mint vízkeresztkor a „királyi” süteményekben: a francia galette de Rois, a portugál bolo Rei és a spanyol roscón de Reyes mind olyan édesség, amelyben elrejtenek valamit. Sokan ma már csak a játékos örömöt látják benne, pedig ezek mindegyike jelképes utalás arra, ahogyan Jézust bújtatták el Heródes rendelete miatt. És még valami: a tejberizst apró, kerek szemű rizsből készítsük, hogy minél krémesebb legyen. Kiváló hozzá a rizottórizs, főleg az arborio, a carnaroli vagy a vialone nano fajták.
Tovább olvasom…

Főételek

Vörösboros nyúlragu

Ha valaki Svájcban jó vörösbort szeretne inni, az olasz anyanyelvű területeken teheti, hiszen északabbra nemigen mosolyog kellő mennyiségű és erejű napsugár a szőlőre. Ticino kanton az ország legdélebbi részén fekszik, és elég jó merlot-ban. Innen származik ez a recept, és le sem tagadhatná az olaszos beütést, ami az itteni konyha többi fogására szintén jellemző: az éttermekben ugyanúgy változatos tésztaételeket kínálnak, akár például Toscanában, csak más sugóval, mártással adják, hiszen eltérő alapanyagok állnak rendelkezésre. Gasztroföldrajzi szempontból is különleges hely Ticino, hiszen ez az egyetlen terület az országban, ahol rizst termelnek. Ezzel a svájciak magukénak mondhatják a világ legészakabbra fekvő rizsföldjét.
Tovább olvasom…

Levesek

Libaleves morzsagombóccal

Ez az a leves, amelyet először karácsonykor főz meg az ember, aztán rájön, micsoda vétek lenne évente csak egyszer enni. Ráadásul gyorsabban elkészül, mint a klasszikus, hosszú órákon át elforrdogáló marha húsleves. A tejszín szuperül működik benne: egyszerre lágyítja és összesimítja a hozzávalók ízeit. A morzsagombócnál vehetjük praktikusra is a figurát, és készülhetünk előre: a formázás után, de még a főzés előtt tegyük a gombócokat egymás mellé egy sütőpapíros tálcára, fagyasszuk meg, majd még fagyosan pakoljuk össze egy nagy fagyasztózacskóba, és felhasználásig tartsuk így a mélyhűtőben. A morzsa gombóc más levesekhez is príma levesbetét.
Tovább olvasom…