Egyszerű megcsinálni, és pont annyira különleges, amennyi még nem riasztja el a válogatós gyerekeket sem. Tapasztalatom szerint a szülők is odavannak érte, ezért érdemes dupla adagot gyártani.
Tovább olvasom…
Bő olaj helyett végül a sütőben készülnek el a húsgolyók, ezért a hagyományos változathoz képest egészségesebb. A sültpaprika-mártogatós pedig legalább annyira jóízű, mint a gyakran túlcukrozott ketchup.
Tovább olvasom…
Nem kell hozzá se tányér, se villa, elég csak bekapni, és rögtön lehet tovább játszani. A csokikrém a Dobos-féle eredeti, nagyon pazar, és megérdemli, hogy házi sütésű legyen hozzá a piskóta. De ha mégsem jut idő a sütögetésre, 35 dkg bolti piskótával is működik a recept.
Tovább olvasom…
Olaszországban a maradék kenyér hagyományos és okos felhasználása, hogy apró pirítósokat sütnek belőle, majd megkenik különböző kencékkel. Általában ciabattából készítik, de a gyors tempó kedvéért most kegyes csalással lecseréltem az olasz kenyérfélét francia bagettre. Igaz, így nem teljesen autentikus, viszont jóval haladósabb a szeletelés.
Tovább olvasom…
Klasszikus perectészta, de a formája miatt nincs szükség ügyes kezű munkálkodásra: elég darabokra szedni a tésztát, aztán rudakat sodorni belőle. Ha több időm van, a hűtőben kelesztem meg, mert ízesebb lesz, és ilyenkor nem gyúrok bele zúzott fokhagymát, csupán a főzővízbe dobok néhány gerezdet.
Tovább olvasom…
Frissiben az igazi, és annyira bele lehet szeretni az izébe, hogy még soha egyetlen vendég sem kérte ki magának, miért a szemük láttára állok neki megsütni.
Tovább olvasom…
A gyömbéres, fokhagymás, enyhén csípős szilvaszósz a kínai konyha gyönyörteljes adománya. Általában olajban sült ételek mellé adják, mint amilyen a tavaszi tekercs. Innen ugrott be, jó lenne kipróbálni valamilyen húshoz is. És ha már a szószban szilva volt a főszereplő, gondoltam, mutassa meg magát a gyümölcs az apró húsgombócokban is. Házibuli kaja, de az ízesebb kategóriából.
Tovább olvasom…
Kedves gyerekkori barátnőm, Vogel Diana receptje. Akár melegen, akár hidegen fogyasztva, mennyei fogás.
Tovább olvasom…
Ahogy a neve mutatja, Capri sziget büszkesége. Gluténmentes torta, és egyesek szerint a Sacher torta testvére, csak az olaszok mandulával dúsították az osztrák csemegét. Tény: minél délebbre megyünk Olaszországban, annál többször tapasztalhatjuk, hogy lelkesen társítanak mandulát szinte minden édességhez. A másik mese szerint két osztrák hölgy kezdte el sütni az 1930-as években, akik akkoriban egy kis panziót vittek a szigeten. Továbbá létezik egy olyan elképzelés, hogy feledékenységből született. Állítólag egy cukrász, aki Caprin élt, véletlenül kihagyta belőle a lisztet, ám a vásárlóknak nagyon ízlett így is, és azóta liszt sose kerül bele. Nem kötelező eleme az Amaretto (olasz mandulalikőr), se a sütőpor, de azért szoktam ezeket használni, mert az előbbi erősíti a torta ízét, az utóbbi pedig lazítja a textúráját. Ha fontos szempont a gluténmentesség, figyeljünk rá, hogy a sütőpor és a csokoládé ennek megfelelő legyen.
Tovább olvasom…