Kipróbáltuk, és teljesen hibátlan füstölt főtt tarja helyett maradék rántott hallal is. Csak fejtsd le a bundájukat, kockázd fel a csupasz halhúst, és rögvest használhatod.
Tovább olvasom…
Jópofa a forma – a hármasságnak persze itt is szimbolikus jelentősége van. De ami fontosabb: kellemesen lágy, nem túl édes tészta, frissen és pirítva is kiváló.
Tovább olvasom…
A gyömbér kétszeresen is szerepel: friss fűszerként és szénsavas italként is, ettől lesz olyan ízgazdag a kisülő pecsenyelé.
Tovább olvasom…
Olasz húsvéti kenyér, és mint minden olasz ételt, ahány ház, annyiféle formában készítik: sósan vagy édesen, egyetlen nagy tekercsként vagy több kicsiként, így tekerve vagy amúgy fonva.
Tovább olvasom…
A csülök minden bizonnyal a sonka legfajsúlyosabb, legtartalmasabb része. Ezért illik olyan jól hozzá a naranccsal, sherryvel, fűszerekkel frissített máz!
Tovább olvasom…
Nem rejtjük véka alá: ez bizony nem kezdő háziasszonyoknak való feladat. Kell hozzá konyhai rutin, és egy cukor- vagy maghőmérő sem jön rosszul. Cserébe viszont maga a házitorta-mennyország: habos, könnyű piskótával, jólesően régi vágású, habkönnyű grillázsos vajkrémmel.
Tovább olvasom…
Romániában a ciorbă bármilyen levest jelenthet, amely savanykás. Készülhet savanyított káposztából, de ez nem előírás, mert ízesítheti citromlé vagy ecet is. Mint minden jó húsos levesnek, ennek a karácsonykor szokásos változatnak is az a titka, hogy ne vízzel, hanem alaplével készüljön. Hiszen az alaplének van íze, a víznek nincs. Sertéscsontból úgy főzhetünk alaplevet, hogy kb. 2 kg megtisztított csontot 200 fokra előmelegített sütőben megpirítunk, majd hideg vízzel felöntjük egy nagy fazékban, és miután lassú tűzön húslevesszerűen megfőztük, kihűtjük, aztán leszedjük róla a zsírt. Akinek nincs kedve ehhez a macerás előkészülethez, vehet helyette étteremben is csontlevest, de a vizet kerülje.
Tovább olvasom…
Ha meleg alkoholos ital a téma, és szakértőt kell keresni, a skandináv országok lakóinál nem fordulhatunk tapasztaltabb tanácsadókhoz. Mivel évszázadok óta fáznak a korán sötétedő, fogvacogtató téli hónapokban, pontosan tudják, mi az, ami egyaránt melegít testet-lelket. Ebben a forralt borban sem csupán alkohol van bőséges mennyiséggel, hanem a mazsola és a mandula miatt kalóriadús beltartalom is. Ha gyerekek is kapnak belőle, vagy valakinek ennyi alkoholos boldogság túl sok lenne, helyettesítsük a bort például almalével, meggylével, feketeribizli-lével, a brandyt és a portóit pedig alkoholmentes koktélszirupokkal. Bizony, ez a kortyolnivaló még alkoholmentesen is kifejezetten finom.
Tovább olvasom…
Cseh neve: Vánoční Kuba. Eredetileg böjti étel, még ha mára kerül is bele kevés hús azoknál, akik nem tartják be szigorúan a valláshoz kapcsolódó étkezési előírásokat. Viszont a feledés homályába vész, ki lehetett az a Kuba, akiről elnevezték. Az étel neve ugyanis magyarul annyit tesz: karácsonyi Jakabka. Igen, a Kuba a cseh Jakab becézett formája, a vánoční pedig azt jelenti: karácsonyi. Jézus tanítványai között két Jakab volt, az idősebb és a fiatalabb. Ám egyikről sem található olyan feljegyzés, amely összefüggést mutat a gombával vagy az árpával. Még az ószövetségi Jákob is egy tál lencsével szerezte meg a bátyjától az elsőszülöttség jogát. Ettől függetlenül ez egy probléma nélkül elkészíthető, pompás fogás.
Tovább olvasom…
Az étel dallamos neve orosz eredetű: a rasszol szóból származik, amely pácot jelent. És tényleg, rendesen tartalmaz olyan hozzávalókat, amelyek pácoltak, ecetesek: ilyen benne a cékla és a csemegeuborka. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy világbajnokian egyszerű összehozni, hiszen a céklával és az uborkával az aprításon kívül semmi teendőnk nincs. Az étel többi része sem túl munkás, a végeredmény mégis pikánsan ízletes és a sok cékla miatt ragyogóan szép színű. Vannak, akik előre összekeverik az alkotóelemeket, és vannak, akik csak felsorakoztatják egymás mellett egy nagy tálban. Az öntet tálalási módja szintén fakultatív: szokás összekeverni a hozzávalókkal, de külön is adható a saláta mellé.
Tovább olvasom…
Manapság azt hinnénk, a panettone mindig is az olaszok fő karácsonyi édessége volt. Nem így van. Egy szolidabb verziót – valamilyen édes kenyérfélét – már az ókori rómaiak ismertek, aztán a középkorban belekerültek a tésztába a kandírozott gyümölcsök. De jelenlegi formáját csak az 1920-as években kapta, és a nagyvilág csupán ezután kóstolhatta. Mindez Angelo Motta (1890–1957) cukrásznak köszönhető, aki kitalálta, hogyan lehet az addig drága, különleges és voltaképpen csak Milánó környékén hagyományos édességet nagyüzemi módszerrel előállítani úgy, hogy olcsóbb és sokak számára elérhető legyen. A tésztát háromszor kelesztette, ettől kellően foszlóssá vált, valamint kitalált egy speciális formát is, amelyben magasabbra tudta sütni az addig laposabb kalácsot. Egyszerre volt szakember és marketingzseni. Némi zökkenő után az üzlet beindult, és egy idő múlva szó szerint futószalagon készültek a látványos kalácsok, amelyek aztán számos országba eljutottak. Érdekes tény, és Motta pénzügyi tehetségének elismerését mutatja, hogy az 1950-es években Olaszország pénzügyminisztere lett.
Tovább olvasom…
Belgium déli, ma már francia nyelvű területeiről származik ez a kalács: ha eljön karácsony, az itteni pékségek kirakataiban sorra megjelennek a cougnouk. Ismert cougnolle néven is, és a receptje valószínűleg még a középkorból származik. Formája a pólyás Jézust jelképezi, ezért vannak, akik a szemet és a szájat mazsolával jelzik rajta. A tésztája a brióséra hasonlít, mivel sok vajat tartalmaz. Andenne városában egy trairies nevű kártyajáték is kapcsolódik hozzá, amelyben a nyeremény öt kalács – az első a legnagyobb, az ötödik a legkisebb. Manapság nem ritka, hogy a tésztáját csokipasztillával dúsítják, és finom is bele a csoki, de az biztos, hogy hajdan nem szerepelt a hozzávalók között. Már csak azért sem, mert az első táblás csokoládét a bristoli Fry and Sons cég készítette 1847-ben – addig a csokoládét csak ital formájában élvezték az emberek.
Tovább olvasom…
Ennek az édes lepénykalácsnak a tetején a hagyományok szerint késsel bevágásokat ejtenek: egyet hosszanti irányban, hármat-hármat pedig oldalirányban. De a búzakalász-mintázatú vágásoknak nem csupán díszítő szerepük van, hanem praktikus funkcióval is rendelkeznek: nagyobb felületet eredményeznek, ami gyorsabb kelést jelent. Ennek az a magyarázata, hogy egyszerre több élesztőgomba érintkezhet közvetlenül a levegővel, mint ha elbújva maradnának a tészta belsejében. A speciális élelmiszerboltokban kapható narancsvirágvíz helyett ízesíthetjük 2 evőkanál reszelt narancshéjjal is a süteményt, de előtte mossuk meg a gyümölcsöt, vagy használjunk kezeletlen héjú bionarancsot.
Tovább olvasom…
Nem csak Svédországban, de Finnországban, és még Dániában is ismerik ezt az ételt. A savanykás-édes áfonyadzsemet tilos elhagyni mellőle!
Tovább olvasom…
Az amaretto az olaszok válasza a franciák macaronjára: mindkettő roppanós, mandulás, megunhatatlanul finom puszedli. Csak az olaszok büszkesége kevésbé látványos, mert nem töltik meg, hanem sima kekszként elmajszolják a kávéjukhoz. Nekünk viszont most kapóra jön a töltelék hiánya, mert emiatt az amaretto könnyedén összemorzsolható, és ízes rétegként máris megágyazhatunk vele a narancsos habnak.
Tovább olvasom…
A hal mártása kaporral ízesített beurre blanc, francia vajmártás. A kapor nélküli alapváltozatot a 20. század elején egy nő találta ki – úgy hívták: Clemence Lefeuvre –, talán ezért is ilyen egyszerűen nagyszerű szósz. A kapros verziót sem nagy mutatvány összehozni, és remekül illik a halhoz. A céklás-tormás bulgur pedig kényelmes köret, mert rá sem kell nézni, amíg megpárolódik a sütőben. Így jut idő a többi fogásra. Előfőzött, konyhakész céklát a hipermarket savanyúságosrészlegén kapni, de vigyázat: nem savanyúság, hanem főtt, hámozott, natúr cékla kell!
Tovább olvasom…