A tészta ismerős, a töltelék viszont izgalmas meglepetést rejt. Nem csak nyomokban tartalmaz mogyorót, az biztos! A Snickers szelet ízére emlékeztet, de messze nem annyira édes.
Tovább olvasom…
Békebeli vendégváró sütemény, a karácsony minden csodálatos ízével és illatával. Jó előre elkészíthető, és sokáig eltartható. Sőt ahhoz, hogy igazán porhanyós legyen, kell is 2-3 napot állnia.
Tovább olvasom…
Kívül roppanós, belül ragacsos gyönyörűségek. Teához, kávéhoz tökéletesen illő, pár harapásnyi boldogságok. Az összetöltésükhöz szükséges csokoládékrémbe kell egy kis kókuszkrém, ami nem más, mint az alaposan lehűtött konzerv kókusztejben található sűrű réteg. Ha a konzervet 1 éjszakára hűtőbe tesszük, másnap könnyű leszedni kanállal a kókusztej tetejéről.
Tovább olvasom…
Egyszerűen kivitelezhető bonbon, kézügyességre nincs szükség hozzá. Tökéletes karácsonykor konyhai ajándéknak, akár a nagy, végső hajrában is, mert expressz tempóban összeállítható. A piros goji bogyó és a zöld pisztácia nem csupán a szépségéhez járul hozzá, hanem mindkettő egészséges hozzávaló. A savanykás goji bogyó béta-karotinban és C-vitaminban gazdag – ugyanakkor egyikből sincs benne nagyobb mennyiség, mint más, mostanában kevésbé reklámozott bogyókban –, a klorofilltól zöld, édeskés ízű pisztácia a telítetlen zsírsavak és a B6-vitamin miatt érdemel jópontokat. De félreértés ne essék, ez az édesség messze nem lesz receptköteles. Csupán a goji és a pisztácia miatt egy kicsit kevesebb lelkiismeret-furdalással lehet enni.
Tovább olvasom…
Izmosan csokis, pár perces manna. Örömtelien kevés hozzáadott cukorral készül, hála érte a datolyának. Viszont mégsem érződik benne a datolya íze, mert annyira csokis, hogy a datolya szinte szóhoz sem jut. Kókusszal tálalva izgalmas desszert, de nélküle is kísértésbe hozó, kanalas lélekgyógyszer.
Tovább olvasom…
Extra csokoládés ízű, szuper mogyorós és intenzíven kávés. A textúrája halványan a brownie-ra emlékeztet, és talán ezért is mondta róla néhány próbafőző, hogy full nyami édesség. Annak sem kell félnie tőle, aki friss motoros a konyhában, mert a tésztája megbocsátó, a receptet pedig részletesen írtam le.
Tovább olvasom…
Szigorúan csokiimádóknak! A kívül sült, belül sűrűn folyós csokifelfújtnak számtalan receptje forog közkézen, de az eredetit Jean-Georges Vongerichten, egy amerikai séf kreálta: apró csokitortákat sütött, viszont a kelleténél korábban kivette őket a sütőből, és rájött, milyen csodásak így is. Mindenki megőrült a desszertért, és sokáig ez számított Vongerichten éttermében az egyik signature dish-nek, azaz olyan ételnek, amely mint egy ehető aláírás, megfelelően jellemzi a szakács tehetségét. Azóta rengeteg szakácskönyvben felbukkan, és a háziasszonyok körében azért lett siker, mert nemcsak finom, de könnyű megcsinálni.
Tovább olvasom…
Ez a recept az egyik legegyszerűbb és legtempósabb változatáé, de ettől még önmagában is, meg fagyival vagy gyümölccsel, tejszínhabbal társítva is nagyszerű. Egyetlen fontos szabály: nem szabad túlsütni a tésztát, mert akkor kiszárad. Ezért ha a receptben jelölt sütési idő után a beleszúrt tűre még tapad némi ragacsos csokis massza, akkor se szabad tovább várni, hanem ki kell venni a sütőből. Miközben hűl, a benne lévő hő még dolgozik, és készre süti.
Tovább olvasom…
Néhány éve annak próbáltam utánajárni, vajon angolul miért florentine, franciául le florentin, németül pedig Der Florentiner, azaz mindhárom nyelven firenzei a nálunk moszkauernek, vagyis moszkvainak nevezett aprósütemény? A kutatás közben több tucat sütireceptet is elolvastam, majd nekiálltam, hogy elkészítsem a legjobbnak tűnőket. Így a végére, a tanulságokat levonva, megalkottam a saját moszkaueremet, és per pillanat szilárd meggyőződésem: ez a legjobb.
Tovább olvasom…