A flambírozás rejtelmei

Nincs ahhoz fogható érzés, mint amikor egy tökéletes lakoma főfogását, az ünnepi asztalnál, a vendégsereg tágra nyílt, csodálkozó tekintetével kísérve flambírozni kezdjük. A lángok felcsapnak, a szájak tátva maradnak, a májunk dagadni kezd. A flambírozás természetesen nem puszta szemfényvesztés, mert az alkohol égése során extra, különleges ízek kerülnek az ételbe.

A flambírozás története

A mórok a 14. században már próbálkoztak kezdetleges flambírozással, de a világnak egészen 1895-ig kellett várnia az áttörésre. Abban az évben történt ugyanis, hogy egy monacoi pincér, név szerint Henri Carpentier, tévedésből meggyújtotta az angol trónörökös, a későbbi VII. Eduard desszertjét. Az eredmény egy nagyon ízletes, és minden bizonnyal igen látványos palacsinta lett, a flambírozás pedig örökre bekerült a szakácskönyvekbe.

A flambírozás kézikönyve

Két féle eljárást különböztetünk meg, és az egyik sem egy nagy ördöngösség. Az elsőt a konyhában, nyílt tűzön hajtjuk végre. Ebben az esetben a forró ételre ráöntjük az alkoholt, majd a serpenyőt kissé megdöntjük, hogy az alkoholgőz lángra kaphasson. Miután az alkohol elégett az étel máris tálalható. A második eset az, amikor a vendégek szeme láttára végezzük el a műveletet. Ilyenkor egy merőkanálban gyújtjuk meg a szeszt, amit egy határozott mozdulattal az asztalon elhelyezett ételre öntünk. Gyufát semmilyen esetben se használjunk, mert attól rossz íze lesz az ételnek!

A siker érdekében feltétlenül be kell tartani pár alapszabályt. Fontos, hogy mind az étel, mind a használni kívánt alkohol forró legyen, és hogy legalább 40%-os töménységű italt használjunk. A lángok meglepően nagyra is felcsaphatnak, ezért tanácsos néhány óvintézkedést tenni az akció előtt, hogy az ételen kívül lehetőleg más ne gyulladjon meg.

Édességeket, gyümölcsöt és húsokat mind-mind lehet flambírozni, de ajánlatos a fogás jellegéhez igazodó italt választani. Ezért például a húsokhoz jó minőségű whiskey vagy konyak dukál, a desszertekhez pedig rum. A gyümölcs alapú édességeket pedig érdemes az adott gyümölcsből főzött pálinkával nyakon önteni.