Receptek az alábbi témában:

Főételek

Főételek

Az igazi brassói

Az a baj, hogy mindig elcsábulok, ha meglátom a brassóit egy étlapon. Így ezen a néven kaptam már haloványra párolt pulykacsíkokat töpörödött főtt krumplival, és papírízű, zsírban úszó disznóhúst, amely hírből sem ismerte se a fokhagymát, se a majoránnát. És akkor ez csak két példa volt a borzasztó éttermi emlékek közül. Ezért egy idő után elkezdtem inkább magam készíteni; jól lepirítom a húst és a krumplit a füstölt szalonna isteni zsiradékán, valamint rendes mennyiségű fokhagymát, borsot és majoránnát is szórok hozzá. Vendéglőben pedig mást rendelek.
Tovább olvasom…

Főételek

Svéd húsgolyók

A skandináv gyerekek, némi túlzással, ezen az ételen nőnek fel. Az IKEA áruházban kapni mélyhűtött változatot, de amikor kényeztetni szeretném a lányom, kiteszek magamért és házilag készítem. Így ízletesebb, főleg, hogy a húsgolyókat vaj-olaj keverékében sütöm.
Tovább olvasom…

Főételek

Örmény húsos táska

Vannak a világ szinte minden konyhájában megjelenő, nagy vezérmotívumok, itt is, ott is felbukkanó ételek, elkészítési módok. Az egyik ilyen a „tasakocska tésztából, valamivel töltve” műfaja, amely a kínai dim sum-tól kezdve a mi derelyénken át egészen az olasz ravioliig köt össze első ránézésre meglehetősen távolinak tűnő étkeket. Ez a recept az orosz pilmenyi néven ismert tésztaféle, annak is a kaukázusi variációja, az örmény konyhára oly jellemző diós-korianderes-fahéjas hústöltelékkel töltve.
Tovább olvasom…

Főételek

Szicíliai húsgombócok

Taorminához közel, Savocában található a Bar Vitelli, ahol a Keresztapa című film egyes jeleneteit forgatták. Ingyen bocsátották a stáb rendelkezésére a helyet, és ez remek húzásnak bizonyult, azóta csapatostul keresik fel a turisták, nyáron alig lehet beférni. A környék viszont tele van jó fogadókkal, amelyeket szerencsére elkerült az idegenforgalmi propaganda reklámkalapácsa: semmi zsúfoltság, a tányérok és a poharak kicsit csorbák, az ételek szenzációsak. Ezeket a fűszeres paradicsommártással tálalt, robusztus húsgombócokat ott ettem először.
Tovább olvasom…

Főételek

Gesztenyés pulyka vörösboros aszalt szilvával

A gesztenyés pulykáért mindig nagyon lelkesedtem. Főleg akkor, ha helyettem valaki más bíbelődött vele órákon át. De ehhez a változathoz nincs szükség félnapos konyhai táborozásra. Hiszen nem kell se tölteléket csinálni, se hosszasan locsolgatni a süldögélő szárnyast. Sőt, még azon se kell közben órákon át szorongani, hogy kiszárad-e a végén a pecsenye. Ennél a variációnál a hagyományos töltelék ízes alkotói ugyanis nem a húson belül, hanem azzal együtt puhulnak És a vörösboros-tejszínes mártás bársonyossága százszázalékos biztonsággal gondoskodik róla, hogy a pulyka omlós maradjon. Ráadásul ma már a legtöbb hipermarket mirelitpultjainál hámozott gesztenye is kapható.
Tovább olvasom…

Főételek

Hajni makarónija

Ez a makarónirecept Hajni barátnőmtől származik. Bár a kapcsolatunk azon alapul, hogy mindketten szenvedélyesen szeretünk enni meg főzni, azért másból is áll a barátságunk. Gyakran találkozunk – a rendszeres lelki masszázs a női szépségápolás elengedhetetlen része –, és egyedül ő képes rákényszeríteni, hogy megrögzött vásárlásfóbiás létemre betegyem a lábam egy ruhaüzletbe. De a legjobban azokat a közös óráinkat, másfél óráinkat élvezzük, amikor elméletben főzünk, azaz receptet cserélünk. Csak ücsörgünk, és soroljuk, ki mit kreált nemrégiben, milyen érdekeset evett valahol, miféle új alapanyagról hallott, amelyet érdemes lenne kipróbálni. Egyik nyaralásunk – Horvátország, piacozások, halak és rizottók – olyan jól sikerült, hogy megfogadtuk, megismételjük. Ezt a makarónit ott főzte Hajni, és mivel gyorsan elkészül és mennyei, elkértem tőle a receptjét.
Tovább olvasom…

Főételek

Csirkecsíkok Sztroganov-módra

A Sztroganov-mártást hagyományosan a csirkénél jóval lassabban puhuló marhahúshoz kínálják. De saját tapasztalatból tudom, hogy annak, aki időszűkében él, a fehér húshoz is pompásan beválik. Hogy honnan származik a mártás elnevezése, arról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a „gyalulni,m aprítani” jelentésű orosz sztrogaty szóból, mások szerint a Nagy Péter idejében élt Sztroganov nevű kereskedőcsalád szakácsa nevezte el így kreációját. Bármi legyen is az igazság, ha esősre fordul az idő, ez az egyik kedvenc vacsorám. Hiszen ilyenkor annyiféle gomba bukkan fel hirtelen a piacon, hogy a puszta látványuk is mámorító. Kétadagnyi Sztroganov-mártásos csirkéhez még negyed kiló sem kell az erdei csodából. Érdemes minél karakteresebb ízű gombát választani, mert ettől fogja a mártás megszerettetni az emberrel az esőhullást.
Tovább olvasom…

Főételek

Francia gesztenyés pulyka

Aki valaha is látott már egészben pulykát a piacon, bizonyára átélte az „Atyavilág, mekkora állat!” letaglózó érzését. És rögtön utána az első felmerülő kérdés is ugyanaz mindenkiben: „Hogy a manóba lehet ezt elkészíteni?” Szerintem elég egyszerű kigyógyulni a pulykafrászból, mindössze három trükkje van: 1) Csodáljuk meg kellő áhítattal a nagy példányokat, aztán vigyünk haza egy kisebb, konyhakész bébipulykát. Azért ez is rendesen fejlett csecsemő, a maga majd’ 4 kilójával! 2) Manapság egyre elterjedtebb módszer, hogy a szárnyasokat hosszabb időre sós-fűszeres vízbe áztatják. Ettől beindulnak bizonyos szerfelett hasznos biofizikai folyamatok – őszintén szólva fogalmam sincs, pontosan mik ezek –, és a végére a pulyka húsa extra nedvességgel telítődik. Sütés közben ez párolog el belőle, nem a sajátja, így marad szaftos. 3) Ne sürgessük a dolgokat, szánjunk bőven időt a sütésre, de ezt csakis alacsony hőfokon végezzük, hogy a pulyka minden porcikája igazán omlós legyen. És mivel a hús elkészítésén ilyen könnyen túleshetünk, nem lenne méltányos, ha köret komplikálná feleslegesen az életünket. A gesztenyés töltelék remekül beválik ebben a szerepben. Csakhogy én nem a pulykába szoktam beletömködni, mint különben szokásos, hanem muffinformában sütöm meg. Így egyrészt gyorsabban megvagyok vele, másrészt a tálalás is praktikusabb, mert a gesztenyés muffinok éttermi szépségű, nett kis adagokban tehetők a tányérokra.
Tovább olvasom…

Főételek

Osso buco, ahogy én szeretem

Egyszerűsített, mégis varázsló ízkavalkád. Az eredeti recepttől eltérően az étel teltségét oldó gremolata helyett friss ízű narancshéjakat használunk a húshoz, az alaplevet pedig barna sörrel helyettesítjük. Milánóban, ahol az osso buco olyan szent tehénnek számít, mint nálunk a vasárnapi rántott hús, valószínűleg kikérnék maguknak a módszert. De nincs ennél megnyugtatóbb, mennyeibb étel számomra.
Tovább olvasom…