Meglátják, ebből a finom édességből mosolygósan nagy adag lesz egy-egy szelet. A piskóta kakaóporral készül, ezért liszt nem kell hozzá, az amerikai cheesecake töltelékéhez hasonló szedres krémet pedig zselatin sűríti, amely pusztán fehérje, ezért 2 teáskanálnyi alig 16 kalória. Íme egy szép és jó, de abszolút fogyókúrás süti.
Tovább olvasom…
Az ókori görögök már sütöttek bő olajban édes tésztát, de mai formájában – élesztővel – csak az 1400-as években terjedt el Európában. Eredetére több legenda is utal. Az egyik szerint a fánk Bécs városából származik. Amikor a város híres pékmestere, Krapfen elhalálozott, a feleségére, Cilire hagyta az üzletet. Szegény asszony nehezen tudott megfelelni az elvárásoknak, és rendre elkésett a reggeli cipók kisütésével. A dühös vásárlók szidalmazták, ezért mérgében felkapott egy marék tésztát, és közéjük hajította. De a tészta célt tévesztett, és a forró zsírban landolt, ahonnan hamarosan fantasztikus illatok kezdtek terjengeni. A vásárlók Cili-golyónak, később Krapfennek nevezték el az így született édességet.
Tovább olvasom…
A németek is saját találmányuknak tekintik a fánkot. Az ő legendájuk szerint egy berlini péklegény katonai szolgálatra jelentkezett Nagy Frigyes seregébe, de alkalmatlannak találták. Végül megengedték neki, hogy a konyhán szolgáljon, és hálából kitalált egy bő zsírban kisütött tésztát, ami az ágyúgolyóhoz hasonlított. A Berliner annyiban különbözik a mi farsangi fánkunktól, hogy mindig töltve készül. Régiónként más-más töltelék kerül bele, általában valamilyen lekvár, de létezik csokoládés, marcipános és likőrkrémes változata is.
A franciák fánkja, a beignet eredetéhez is tartozik egy történet. Állítólag Marie Antoinette francia királyné egyik évben a karnevál idején megszökött a palotából. Elvegyült az utcán hömpölygő tömegben, és egy utcai árustól vásárolt egy fánkot, amely annyira ízlett neki, hogy kísérőjével felvásároltatta az összeset. Később a palota cukrászának megparancsolta, hogy ezentúl gyakran készítse el neki.
Tovább olvasom…
A fánk hazai elterjedése valószínűleg Mátyás király idejére nyúlik vissza, és olasz származású hitvese, Beatrix hozhatta magával az itáliai karneválok kedvelt édességeként. Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a Palócföldön pampuskának nevezik.
Azonban bárhogy hívják, és bármilyen formában készítjük, néhány alapszabályt érdemes betartani:
Az ízét illetően a mézeskalács mindenmentes alternatívája. De az állaga sűrűbb, a külalakja kicsit vaskosabb. Összességében viszont annyira jó, hogy lehetetlen egyet vagy kettőt enni belőle. Szilveszterre, amikor már mindenkinek elege van a hagyományos mézes sütikből, rengeteget szoktam belőle sütni a bulikra, mert ebből bárki ehet. A mázhoz tojásfehérje helyett aquafabat, a csicseriborsó-konzerv leszűrt levét használom, mert magas növényi fehérjetartalma miatt alkalmas a tojásfehérje kiváltására.
Tovább olvasom…
Nagyon szerethető, mennyei, omlós állagú és őszinte ízű. A próbasütések során mindenki szép stikában rájárt, pedig kiderült: először senki sem hitte, hogy toplistás versenyző lesz.
Tovább olvasom…
A tészta ismerős, a töltelék viszont izgalmas meglepetést rejt. Nem csak nyomokban tartalmaz mogyorót, az biztos! A Snickers szelet ízére emlékeztet, de messze nem annyira édes.
Tovább olvasom…
Az ünnepi asztal dísze. Fehér, zöld, piros színei ellenállhatatlanul vonzzák a tekintetet. Előre elkészíthető, elég a tálalásnál összeállítani. A zöldes habcsókot matcha színezi, amely antioxidánsokban gazdag, porrá őrölt zöld tea. És egy fontos technikai megjegyzés: a tojásfehérjék szoba-hőmérsékletűek legyenek, akkor könnyebben felverődnek.
Tovább olvasom…
Békebeli vendégváró sütemény, a karácsony minden csodálatos ízével és illatával. Jó előre elkészíthető, és sokáig eltartható. Sőt ahhoz, hogy igazán porhanyós legyen, kell is 2-3 napot állnia.
Tovább olvasom…